jaj öreg nem akarok semmit csak küldj egy jelet az

én igazamról hogy valamiképpen összefésülődik

a tiéddel gubancait majd büszkén viselem ebben a

lófarkas nyárban ahová látod letettem a könyvet

eméssze kutató tekintetem szokja mint lesem titkait

szemérmetlen kíváncsisággal az idegenség határain

túlról egyikünk se az a könnyen szelídülős fajta

nincs kibúvó az ütőérlüktetés misztériuma alól

jól van de még egy halálhoz hasonló élet is csupa

ellenszegülés csupa nem a felhevült test tagadása

egyszer alkoholista lenne máskor kokainfüggő

megrajzolhatná a transzállapot fenevadjait fülsértő

hamisan énekelne hogy hagyják már békén nem

ami odakint történik a bőrön belüli őrület a fontos

az őrület aminek nincs különösebb dolga a halállal

csupán metszeteket készít mikorszkóp alá teszi az

időt hátha megmutatja magát meddig tart ilyen

feltételek és állandók között az energiamezőben

létrehozni a változást ami végül a teljes nyugalmi

állapotba átvezet az elveszett szerelmet mi írja le

miféle szavak vagy bonyolult matematikai képletek

kellenek az egyenlőtlenség feloldásához de jó lehet

bármi ami egyenes vonalban tart a végtelenhez

letisztulni letisztulni letisztulni szétoszlani mint a füst

könyvek ezer meg ezeroldalnyi tapogatózás kell egy

arcnak lennie ami a világ minden kérdésére válasz

egy névnek egy mantrának egy sziluettnek legalább

milyen jó volna ha egyszer felismerhetnélek benne