alkossatok világot mielőtt pellengérre állítjátok

az utolsó fényhozót tétovaságáért túl gyorsan

ereszkedik a sötét a széleken felkunkorodik

az egyetlen használható törvényoldal és többé

senki nem értelmezi az egyetemes üzeneteket

egyéniség vagyok ordít a nyáj mintha egyetlen

test megannyi feje volna mind egyszerre nyel

egyszerre fordul egyszerre beszél közösség

kiáltja nem tömeg mióta minden tévedésről

tudni már miféle egyetlen turpisság se marad

észrevétlen biztos és megmásíthatatlan ítéletek

születnek mindig akad ki ellen és aki nevében ne

köszönjétek meg szórólapon a nem történteket