bizonyos fokig kínos gondolkodni rég

elveszett körömreszelőkről széthagyott

táskákról a paprikás zsír szagáról amit

kifelé okádnak nyitott konyhaablakok

ahogy ellentétes véglet morfondírozni

túlélhetetlennek vélt dátumokról amik

a maguk ritmusában függetlenednek és

nincsenek tekintettel az ember felemás

döntéseire nagyfokú önuralommal még

kordában tartható de kockázatos lenne

a töréspontokig merészkedni egyetlen

kétes kimenetelű történés okán odakint

neonfák éjjel utcaszag pincezaj nappal

nincs miért őrizetlenül hagyni a barlang

bejáratát magyarázat mindenre akad és

talán megfejtése is lesz egyszer a kódolt

hibaüzenetnek amit a működés sugároz

szüntelen be kell vallani az elpocsékolt

erőt a sarokban felejtett hajszálakat de

még a naptár áthúzott lapjait is hacsak

nem történik azonnal valami minden

mindegy mert szakadatlan őrlődésben

porrá zúzódnak a használhatóbb napok