a kapunak tartósan háttal

ez már önmagában békét jelent

viszonylagos nyugalom kő kövön

árkot húz hajnali sivatag szélén

az üresség fenségéről meditál

egyetlen sziklát kerülget

gondolatban mintákat követ

vagy sajátos vonásokkal rója

rendíthetetlen köreit

szépség és rend a tökéletesség

megzavarására tett kísérlet nélkül

prímcsend csak egy és önmaga