Kilenc mag
2012.05.05. 19:13
nincs mit csodálni huszadrangú színeken felszín
alatti áramlatokon míg nem húznak annyira
hogy hirtelen fontossá válnak a részletek
üveghez nyomott orral se látni többet
a rendszer zavarából
* * *
nem lehet a hűséget kirajzszegezni és
bordarácsokon leskelődni egy életen át
óvakodni szélektől hirtelen mozdulattól
elméleteket gyártani minden lehetséges
fordulat mellé
* * *
kiszámíthatatlan a történések rendje
a telhetetlenség törvénye szerinti ragaszkodás
felelőtlen pazarlása a kimért időnek
valahogy mégis kevés bölcsesség szorul
a naptár lapjai közé
* * *
gondosan kimunkált tézisek masíroznak
minden összeráncolt homlok mögött
pedig viszonylag egyszerű lenne
hétköznapi szorongások seregeinek
teljes leszerelése
* * *
senki nem fogja megkeresni az ajtót
ami mögött csöndben kuksol a tehetetlenség
és arra vár hogy valaki kopogtatással jelezze
eljött a boldogságautomaták éves feltöltésének
tervezett ideje
* * *
a nyugalom áldás két őrület közötti térben
makacsul tartani annyi mint örökre
lemondani a nyílt vízen hajózás mámoráról
elűzni viszont a soha partot nem érés
színtiszta kockázata
* * *
ami kívül van mind idegen mind feszül
és mind tolakszik egyre ennek ellenére
nem árt megszabadulni a bezárt kapuk
döngésétől és az erőszakos bizonyságtevők
acsarkodásaitól
* * *
rokon a sárral és az áradás utáni termékeny
földdel nem szégyen tehát az illat ami
odacsalogatja a vadakat és a madarak hadát
egyikük biztosan hoz majd egy életképes
magot és ottfelejti
* * *
minden írás hátoldalán ott a cáfolat
bölcsességeket olvasni meddő kísérlet
a szunnyadó igazság felébresztésére de
tökéletes módszer a lelkiismeret időleges
elhallgattatására
|