jövök majd újra
fiatalon sudáran illőn
megkereslek
nem temetőről lopott virágot viszek
asztalt terítesz nekem
nyári gyümölcsök boraiban fürdünk
tüzet rakok
az ég csillagainak mesélek rólad hallhatod
kertünkben minden ágat külön elnevezhetsz
szomjad alól nem apad ki a forrás
csukott szemmel is végigmehetsz
az úton mit neked köveztem
tárt ablakok előtt ölelkezünk
arany karikázik fényes kezeden