megint este jön állsz ömlő morajban
lecsukott szemmel tenyered alatt
a délutáni eső már föl se szárad
cipőd fényesebb talán egy csókért
lábujjhegyeznek rá a lányok egy
fotó veled Fiú - bátyám öcsém -
s kacagva elrohan mind akár a víz
maradsz napimádó éjjelre is és holnap is
pedig kellenél
hogy alámosd a düledező partokat
szúette gerendákon táncoltasd a vállad
fütyülj és feszülj repedő falaknak
kergesd ki megint a kufárokat
tégy Rendet végre végérvényesen
de konok vagy nem moccansz Fiú

(Lillafüred)