Üvegtörpék

  2008.11.07. 18:53

Fényt! Mondod, és engedem,
hogy felém fordítsd a lámpát,
ott vallass, ahol világos vagyok,
a csillogás egyértelmű igenlése annak,
mit akaratod, szándékod s jóindulatod
szerint cselekszel.

Kezdő üvegtörpék látják csak meg a csóvát,
olvasnak recehártyára írt profán könyörgéseket,
körtáncuk fénymozaikolt üvegharang,
de elfedi őket lepkék hímpora idővel,
s már nem veszik észre sóhajok pőre
ragyogását.

Hétrét görnyedve sírnak majd ők is akkor,
mert elveszett újra a Paradicsom,
kiszolgált, öreg üvegtörpék átlátszatlanságba halnak,
pedig fotononként csöpög a fénycsap homlokukra.
Veszteség lenne, ha most sorsukra hagynál.
Fényt!