Metamorf

  2007.09.01. 21:59

A kérdőjelek transzformálhatósága
egészen más eset,
mint amikor az a bizonyos
kanyargós /út/-vonal
önmagától egyenessé válik.
Hogy a kérdőjelteremtő
gondolatösszetételekből
hogyan lesz
egyetlen, világos, tiszta pillanat,
arra csak megfoghatatlansága ad
kézzelfogható magyarázatot.
Magamtól-tőled.
Hogy itt vagyok,
és apró gesztusokból építem
a kapcsolatszerű párhuzamosok
valahol-találkozó egyeneseit.
A veled és nélküled pontszerű pillanatai
érintik egymást.
A közelségállandó szűkíthető érték,
a tér adott pontjától közelebb lehetsz,
ha egymásra vetített síkjaink adják a teret.
A kérdőjelek önálló transzformálódása
estéről estére és egyre inkább
a felkiáltójel születésére emlékeztet
a felfedezés meg nem határozott
örömével együtt.
Talán a számításból adódó
számítási hibák elkerülhetők.
A bizalmatlansági mutatók
határértéken belül,
és egyre gyengülő jelekkel,
talán a hétről hétre változó vonal,
talán a lelkemre írt új piktogramok,
talán te vagy én,
de valami visszafordíthatatlanul
megváltozott.