Higgadtan

  2007.08.29. 19:19

Dühös vagyok.
A tehetetlenség
durva mosollyal rám legyint.
Már csak visszaintek.
Mögöttem semmi nincs,
de nem láttok engem földre borulva.
Átlépni múlton
fátyolos nememlékezéssel,
fájdalom nélkül,
higgadtan,
ahogy faogadalmak nélkül
kezdem az új életet,
még ürességet sem hagy maga után,
csak egyszerűen nem értem,
de ez a vattapuha
Másik Jelenlét
megvéd.
Szeretlek.
Ez a félreismerhetetlen bizonyosság
szalagkorlát a kétségbeesés
szakadékja mentén.