Itt bent nagyon nagy csöndek vannak lepusztult világ várfalak árkok szögesdrótok romjai a városkapukat zörögve fújja a szél itt-ott tüzek haragszanak megmaradt falakra állnak még a hidak de a lábazat oszlop a tűznek tart amíg ég füst harcol leszálló köddel megvakult ablakszemek nyílnak porladó kőkeresztre zsarátló szavak kísértetfénye lélekláncaink csörgése csönd emlékező kövek sivársága kifordult titkoké az eltemetett semmi földje ahol az a vándorló csillag a szívéről leesett egyetlen kőből birodalmat fog építeni.