A felség kalapácsa

görög dráma

Személyek

Homlesszosz – személyét teljes homály borítja

Pharbathosz, a szőkefürtű – fürdősfiú

Muszaiosz – nagyúr

Phallos Athene – transzveszta szűz

Thermosz – szolgáló

Pepszikhore – szolgálólány

Oszlopontosz – díszítőmester

Iagosz, a hajthatatlan – ló   

Történik Attikában

Kar                Éosz szűzi pittye alig mallik,
            horizontján nap még nem ragyog.
A fal felé fordulva húny a jószág,
csak néha rúgnak rajta egy nagyot
a pásztorgyermek mesztillábai.
De ó, ki jő? Ki ő, ki elvevé
zamatját méla kábulatnak
éjek nyomán, mit néha átmulatnak?

            A démosz úgy alszik alant,
mint orgia után a néma lant…

A vándor a fürdőházba támolyog, a fáradtságtól összeesik. Erre ébred a fürdősfiú, kezében ismeretlen tárgyat szorongat.

Pharbathosz                       (közelít)
Mi az? Morogni sincs erőm még,
mért kell kiveretnem ily hajnali órán?
(észreveszi a fekvő alakot)
Ó, Plutón, repülj csak gyorsan súgni meg,
már holtában lebeg avagy csak szendereg?
Hogy oldanám le gyorsan köntösét!
Hamar, hamar, van útja mocska sok,
ez látható, s az átható szagtól sem üdvözül.
(vetkőzteti, fürdeti, illatos olajokkal keni)

A neszezésre felkel a ház népe, jőnek.

Muszaiosz     Hallék felőled, szőkefürtű, ezt azt!
Talán csak nem, hogy új lovagra leltél?

Phallos Athene       Ó, rossz fiú, te hűtelen, te céda!

Pharbathosz                       Uram, nagyúr, az idegen
már szólni sem bír, azt hiszem.
Zeuszra mondom, gúnyolódnod kár.
Csak fekszik itten, ott a gönce,
szakálla tisztes, ám nyiratlan,
szakmámban pedig iratlan
törvény: nem kérdezek, teszek.
(az ismeretlen tárgyat egyik kezéből a másikba veszi, és dolgozik tovább)

Phallos Athene       Ah, ezek a göncök!
(két ujja közé csippentve őket, undorodva)
Miféle rongyok fedék édes testét!
Szakadt, koszos, de úgy susog,
mint sirályok szárnya az öböl felett.
Khalüpszok farkasfoga van felső palástján,
évezredekig se lesz már több ilyen.
S tán sűlyös a szárad, idegen, (odapillant)
hogy kétágúban eldugod magad?

Muszaiosz     Ugyan, Athéné, mocskos gönc közé
finom kezed miért ereszted?

Kar     A mocsok borzaszt,  ám de kéj e borz,
a kíváncsiság előrébb való.

Phallos Athene       Mi kíváncsiság? Stílustanulmány!
Mit tudtok, balgák, még a style-ról?
De úgy hiszem, majd később folytatom;
e bűztől egyre bennsőm forgatom,
már szédülök belé.
Muszaioszom, egy kancsó bort hozass!

Kar    Ha gyomra úgy forog, mint valaga,
kevés lesz itt a malaga,
hamar egy daidalont neki!

Muszaiosz     Szolgák! Bort, szőlőt, sajtokat!
S e bűzös rongyhalom tűnjön szemétre!

Két szolgáló jön, ételt, italt hoznak, szedegetik a ruhákat. Hirtelen felfedezést tesznek.

Thermosz      Uram, Athéné! Vessetek ide!
A vándor ruháján korona jele!
Palástján, patáján, mindenén,
fura kétágújának felsején…

Muszaiosz     Mi jelt mutat?

Pepszikhore   Uram, három arany vonás.

Thermosz      Kicsiny, közepső s legnagyobb.
Három aranyhegy szümbóluma nyilván,
mik birodalma határát vigyázzák.
Gazdag ország nagy királya az,
ki ily ruhában indul vándorútra.
Az argosziaknak bizton jó barátja.

Muszaiosz     Talán az jó, ha látja, szándékunk tiszta és nemes.
Add id’ azt!
Magam megyek díszítőmesterért,
mire felébred álmából a király,
jelvénye házam falait diszítse.
Iagosz!

Iagosz   (nem jön)
Friss széna helyett törekszalma?
Menendj gyalogvást, le vagy szarva!   

Muszaiosz el. Pharbathosz ölében az alvót vigyázza, kezében ismeretlen tárgyat forgat. Athene szépítkezik, le nem veszi szemét a két férfiról.

Phallos Athene       Mi szépek vagytok együtt így!
Apollón rajzolt egy képbe bele
saját kezével. Ó, és az a kéz!
Szegény szivem, s hol vérem áthalad,
testembe szerteküldi vágyamat.
Hatalmas Aphrodite, édesebb kínt,
fájó, szép gyönyört – könyörgöm!

Pharbathosz                       Hagyd el, nem hallja senki se!

Phallos Athene       Tudom, süket füled, de hátha…
Minden nap reggel úgy kelek,
ma szebb leszek, netán ha észrevesz,
ki vak szemére még,
vagy csak szemérem ég szívében irántam.
Ha megtalálná azt a kiskaput – bejut.

Pharbathosz                       Ha még egy szót szólsz, maskara…
A kiskaput keresd meg, s tedd be magadnak!

Phallos Athene       Ne szólalj így velem, becsüld szűz voltomat!

Pharbathosz                       Se szűz, se lány – siratni hasztalan.
Születtél volna inkább…
De szólni arról még anyád se mert,
hogy hosszabb lettél itt-ott egy szemert.

Kar    Ó, Erósz, eszét veszté, kit elérsz,
hát félmunkával miért büntetéd?
Páros nyilat lőj, ne csak egyet,
és sürgedelmed meggyümölcsözék.

A szolgálólány érkezik, friss öltözéket hoz az idegennek, és italokat a várakozóknak.

Phallos Athene       Finom boroddal hűts le engem
ez ifjú szavától, mert még meglehet,
nememnek éke többé nem leszek,
ha talpam néz majd Héliosz szemébe.

Pepszikhore   Hogy tűrheté, hogy szőke fürtje allól
ilyen szavakkal illeté e főt?

Pharbathosz                       (gúnyosan)
Legalább tisztelnéd a nőt!
Hisztérika.

Pepszikhore   De Pharbathosz, ne tégy a házi tűzhely ellen!
Talán már tebeléd is hálni jár a jellem?
Erisznek hódolsz, míg vele veszekszel,
közben Ámort hívod, ahogyan itt fekszel,
s az idegen öledben.
Ne hidd, hogy észre nem vettem.
Muszaiosz jő, majd szétcsap köztetek!

Phallos Athene       Tudatlan szolga, milyen bölcsen szólasz!
Köszönni tartozom, hogy mellébem álltál!

Pepszikhore   (Pharbathoszra kacsint, míg Athenehez szól)
Mi nők, tartsunk csak össze!

Muszaiosz érkezik a mesterrel.

Muszaiosz     (mutatja Oszlopontosznak a jelet)
Siess, hamar házam falára vésd e jelvényt,
ne kérdezz semmit, ám de ion csináld!

Oszlopontosz          Megyek, uram, s kezem nyomán a fal, s plafon
dísztől lesz ékes, s mind dicsőség fejedre, nagyuram,
míg Atlasz össze nem rogyék a messzi Nyugaton.

A mester el. Távolról kopácsolás hallatszik. A zajra felébred az idegen.

Homlesszosz            Mi ez a zaj? Úristen, hol vagyok?

Értetlenül szétnéz. Meglátja, hogy meztelen, szemérmét csupán egy ismeretlen pasi tenyere takarja el. Felugrik, görnyedt tartást vesz fel és saját kezét.

Homlesszosz            (üvölt)
Mi a franc ez, kik vagytok, kurva élet?
Ha bárki közelebb jön, megrugom!

Kar     Szép reggelt, neked is, ó, ismeretlen!

Muszaiosz     Háznépem üdvözöl, légy bizalommal véle!
Úgy látom, tifelétek nem oly megszokott,
hogy meztelen hevertek szolgátok ölében,
s ez felbőszített téged most legott.
Hetérák, lépjetek elő a fikusz tövéből,
higgasztanátok bőszült homlokát,
s ez öltözéket öltsétek reá!

Homlesszosz            (félre)
Bolond ez mind, de tény, itt jó meleg van,
a nők matatása bizony, kellemes,
seggem se fáj, hát nagy kárt nem tehettek.
Lássuk, mi lesz, ha enni, inni kérek!

Muszaiosz     Foglalj helyet körünkben, nagy király!

Homlesszosz            Király???
Király!

Phallos Athene       Ím itt a bor, heverj el kellemest,
s egy szőlőfürttel csitítsd éhedet!

Homlesszosz            Makett adag! Valami rendeset hozass,
már napok óta gyomrom korgatom,
a gyümölcs még csúful megfosat,
s kezdhetem újra a csupaszkodást!
Bár nem mondom, e három lány közül
valamelyikkel jól elmeztelegnék…

Muszaiosz     Máris lakomát rendelek.
Thermosz és Pepszi, hassatok oda,
roskadjon asztal mindegyőnk előtt,
legyen fejedelmi ma a lakoma!
S ami a nőket illeté, három hetérám,
Vulvana, Likaio és Phekszisz,
máris a lábaid előtt hevernek.
Most pedig nagy király, mesélj magadról immár!

Homlesszosz            Mért állítod, hogy király vagyok?
Fia koronám se láttad.

Phallos Athene       A jel, mi öltözékeden ragyog
elég volt bölcs szemünknek,
s tanult, érzékeny szellemünknek.
Beszélj, Herosz, eléggé felcsigáztál!

Homlesszosz            Na, jó, legyen, csak dőljek kicsit hátra.
Vulvana, adj kupát kezembe,
míg a másik kettő vállamon motoz!
Ahonnan én jövök, a vidék neve Flaszter,
s mióta ott élek, nevem csak Homlesszosz.
Birtokom addig, míg a szemem ellát,
s a vagyonom sok gondot nem okoz.

Muszaiosz     Gazdag vagy látom, s erkölcsös a néped,
ha kincseid fölött magad nem kell, hogy tépjed
vigyázni azt.

Phallos Athene       S a jel, mit rajtad láttunk
mely királyi háznak ékedelme?

Homlesszosz            Nem nagyszerű királyi vért,
egész sereg egyenruhája az.

Kar     Egész sereg!
A testünk belerezzen.
Ki Arésznak hódol, Hádész kapuján dörömböl,
s rövidesen be is veszi azt.

Thermosz      (félhangosan ura fülébe súgva)
Harcias népek lehetnek, Muszaiosz,
vigyázz, ha rosszat szólsz, teszel,
kardélre hánynak majd hamar!

Homlesszosz            Hánynak bizony! Sok dőre lőre
visz minden egyes napot előre
ott kinn a Flaszteren. E nagy seregnek
egyéb öröme nem terem.

Phallos Athene       Sok izmos jó vitézed kemény legény lehet, az szent igaz!
De itt örömből kijut neked bőven!
Bacchus vigad, zenészek jöttek, máris játszanak.

Pharbathos              Pihenj, király! Szép képeden gondok felhői látszanak.

Kezdetét veszi az ünnepi lakoma. Zenészek, táncosok, énekmondók veszik birtokba a fürdőházat.

Thermosz      (suttogva a zene zajában)
Uram, Muszaiosz, látom arcodat,
s mi rajt’ mutatkozék, kendőzetlen maradt.
Valami aggodalom foga rág belül, s ez rád kiül.

Muszaiosz     Jól látod vén, hű Thermoszom.

Thermosz      Ahogy én felfedem, megláthatja más is,
és akkor itt a baj, nem azonnal, de máris.

Muszaiosz     Mintha gond volna a lakoma körül,
vonuljunk kissé távolabb, míg szólok!
Tudom, hogy nem szokás szolgát kérdezni meg,
hát úgy beszéljünk, mint a jó barátok!
Athene mulattat, de arról nem tehet,
hogy nem tudhat sokat férfidologról.
Pharbathosz szintúgy gyenge lányka-jellem,
s mint kiveszem, az idegennek lángoltatja lelkét.

Thermosz      Igen csak megtisztelsz, uram!

Muszaiosz     Most visszamegyek kissé ünnepelni,
majd később kint találkozunk az udvaron.

Thermosz el. Muszaiosz visszaül a társasághoz.
 

Phallos Athene       Homlesszosz, hős Herosz,
vitézi tett legyen vagy fényes diadal,
mutasd, mennyire vagy a Múzsák kegyeltje!
A te országodban hogyan szól a dal?

Pharbathosz                       Ó, igen, énekelj nekünk, te ezüsthangú!

Homlesszosz            Vitéz valék, nem énekesmadár!

Phallos Athene       Nem kell, hogy hosszú legyen, csak kis mutató.
Ki téged ünnepel, ennyit megérdemel.
S ha kell, Apolló lantját hozatom.

Homlesszosz            Hát jó, legyen, essünk csak rajta túl!
(különös énekmondásba kezd, a padlón két kezével üti a ritmust)
Kitekered a tenyered
és lenyeled a kenyered,
ha levered a gyereked,
az orra vére elered.

Phallos Athene       Ó, hősi dal, kemény, mint férfiökle!
Kicsinység durva, úgyhogy hagyd el inkább!

Homlesszosz            Örömmel.
S mi lesz a mézsörömmel?

Muszaiosz     Remélem, leszel még részegebb!
Megyek, s utánanézetek.

Muszaiosz és Thermosz a kertben.

Muszaiosz     Fura madár ez a nagy király,
személyét teljes homály borítja.
Azt mondta, gazdag?

Thermosz      Hát…szóval…így…
Azt állította, birodalma nagy.

Muszaiosz     Azt mondta, kincse felől nem sok gondja van.

Thermosz      Hát, épp a semmit se kell túl sokat vigyázni…

Muszaiosz     Látom, az elméd éles, kár, hogy szolga vagy!

Thermosz      Igaz, uram, s hűségben őszülök.

Muszaiosz     Mi van, ha úr, és szolganépe még neszét veszi,
hogy itt lapul, s a dőzsöt élvezi,
míg otthon csak igénytelen barom,
s másnak se tűr el ennél sokkal többet?
Akkor seregestül jönnek, s bosszút állnak.
Nem lesz dicsőségére Attikának.

Thermosz      Bizony, bizony, mondásod bölcs nagyon!

Muszaiosz     Mi van, ha koldus, utca rongya,
míg itt arisztokraták bolondja,
s százezrével hív ide hasonlót,
hisz ő mondá, hogy vannak számosan?
Kimulatozzák vagyonából Hellaszt.

Thermosz      Nos, uram, egyik se sokra csábít.
Minden hellének vége szinte látszik.

Muszaiosz     Gorgók szemezzenek velem, ha ezt hagyom!

Thermosz      Mi terved, mondd, én melletted állok!

Muszaiosz     Nem kell, hogy túl sok vész gyűljön fejedre.
Annyi csak, hogy Oszlopontoszt hívd ide nekem.

Thermosz el. Muszaiosz az égikhez fohászkodik.

Muszaiosz     Én nem vagyok nagy hős, hisz jól tudod,
a harcmezőnek színét se birom,
de láthatod, Zeusz, a tiszta szándék
nagy hősiségnél is nagyobb ajándék
annak, ki hazáját védi.
Hát legyen nekem némi
szerencsém ma este!

Oszlopontosz érkezik.

Oszlopontosz          Uram, a munka végezetlen nem maradt!

Muszaiosz     Lenne még egy kis finomítás a házon.
És jól megfizetlek, nem baráti áron.
A fürdőházam falára is vésd föl a jelet!
S oszlopon toszásod közepette
a nagykalapácsot ejtsd az idegenre!

Oszlopontosz          De…

Muszaiosz     Ne kérdezz semmit, ám de ion csináld!

Mindketten visszamennek, Muszaiosz a társasághoz ül, Oszlopontosz munkához lát.

Homlesszosz            Mi ez az őrült kalapácsolás?
Fejem szakad a hangjába bele.

Muszaiosz     Királyi jelvényeddel díszíttetem házam,
hogy otthon érezd magad, jó uram.

Pharbathosz                       Nahát, a portól tiszta homokos leszek!
Odébb megyek.
(Homlesszoszhoz) Melléd ülhetek?

Phallos Athene       Talán ha mellém sokkal inkább!
Itt nem pereg a járdán annyi márvány.

Pharbathosz odébb költözik, viszi az ismeretlen tárgyat is kezében.

Muszaiosz     Hallám, zenészek, igen csak halkan szól az ének,
fizetek még, ha a nagy zaj ellen
hangszeretekkel bármit is tevétek!

Felerősödik a zene, vadul a tánc, s egyszer csak leesik a kalapács, pont az idegen fejére.

Phallos Athene       (kacagva)
Emeljétek már fel szegényt a porból!
Úgy tűnik, végleg elege lett a borból,
ma már a lányoknak se lesz mire vigyázni.

Pharbathosz                       (odaugrik, s elborzad)
Uram, a feje vértől lucskos immár,
nem lenne jó, ha ennél többet innál.

Muszaiosz     Orvost vagy papot?

Pharbathosz                       Halottnak tűnik ez már itt nagyon!

Phallos Athene       Azt mondod, vége? Ó, mi bánatos
szívem, de talán vigasztaljuk egymást,
kedvesem, te drága szőkefürtű, édes…

Muszaiosz     A Moirák itt vágták el tehát…
Mi mit tegyünk? Sirassuk tisztességgel,
temessük el csak csendesen,
ne tudja senki, itt király pihen.